A két település földrajzi közelsége lehetővé teszi, hogy minden évben megrendezzünk egy sportnapot, melyet nagy-nagy vendégszeretettel viszonoznak a határon túli magyar barátaink. Az idén úgy alakult, hogy előbb mi kaptuk a meghívást, melynek a Művelődési Házban sikeresen működő Ifjúsági Klubbal kiegészülve örömmel tettünk eleget.

Tizennyolcan vágtunk neki az útnak tele elszántsággal és győzni akarással, mert a barát, itt ezen a délutánon ellenfél lesz és az ellenfelet le kell győzni! Nem is volt hiány küzdésben! Bíztunk benne, hogy a kötélhúzó lányaink Konyárig húzzák a szaniszlóiakat, de sajnos nem így történt. Meg kellett hajolniuk a túlerővel szemben, csak úgy, mint a fiúknak! Ebben a számban „gyepre került” a csapatunk. Kézilabdában viszont megleckéztettük ellenfelünket, egy gyengébb első félidő után a másodikban sima konyári győzelem született! Tréfás ügyességi vetélkedőkben sem volt hiány, melyben fiataljaink versenyeztek több-kevesebb sikerrel a nézők pedig igazán jól szórakoztak rajta.  Igazi ráadás volt a kispályás foci! Hasonlóképpen, mint tavaly szakadó esőben sárdagasztással kezdődött, de a félidőre elállt az eső és innentől a játék már hasonlított a focihoz is.

A versenyek végén az ellenfélből újra barátokká váltunk, melyet e sportdélután közös élményei emlékezetessé tettek mindannyiónk számára.

Aki ott volt megtapasztalhatta a szaniszlóiak vendégszeretetét! Mindenféle jóval láttak el bennünket! A játék után igazi szaniszlói babgulyás várt ránk, ami jól esett a fáradt résztvevőknek, majd hosszú beszélgetések kezdődtek és ifjaink is új barátokra leltek. Este még sült kolbásszal kínáltak házigazdáink. Későre járt, amikor fáradtan, de élményekkel meggazdagodva indultunk haza és újra megállapíthattuk, hogy jó volt Szaniszlón eltölteni egy napot!

Ez a délután is bizonyította, hogy van igény a két település közötti kapcsolatok további ápolására, mely tovább érleli a kölcsönösen jó viszonyt.

Köszönjük a Wily-csapatnak ezt a csodálatos délutánt!

Néhány gondolat

1; Először voltatok Szaniszlón, mi a véleményetek róla?

Tornyi Levente: Nagyon jól éreztem magam, szimpatikusak, barátságosak az ott élő emberek. Tetszett a sportjátékok hangulata és az, hogy a végén mindenki győztes lett... Minél hamarabb szeretnék velük újra találkozni. Az egész kirándulásban szerintem az volt a legjobb, hogy új barátságokat köthettünk.

Király Richárd: Én személy szerint jól éreztem magam, örültem a lehetőségnek, hogy ilyen módon is tudjuk tartani velük a kapcsolatot. Meglepetést okozott számomra a jó hangulat és az a fajta barátságosság amivel fogadtak és vendégül láttak minket. A továbbiakban is szeretnék velük minél többet találkozni.

2; Elképzelhetőnek tartod-e, hogy a most megalakuló Konyári Ifjúsági Társulat további kapcsolatot tart majd fenn a szaniszlóiakkal?

Tornyi Levente: Biztosra veszem! Mindenféleképpen szeretnénk tartani a kapcsolatot velük, vagy ha igényt tartanak rá, szeretnénk, ha csatlakoznának társulatunkhoz és segítenék szervező munkánkat.

Király Richárd: Szerintem mindenki, aki akkor, azon a kiránduláson velünk volt ezt biztosra veszi. Elképzelhetőnek tartom akár azt is, hogy az ottani fiatalok között is van olyan, aki szeretne- tagjai legyenek e társulatunknak. Mi ezt örömmel fogadnánk!